Nem voltunk a háznál 10 napja... miután én a héten egyedül voltam itthon, így az összes kötelezően elvégezendő munka után úgy döntöttem, teljesen mindegy, hol vagyok egyedül... így aztán lementem. Hát, mit mondjak, tűzoltás volt a javából... ráment a teljes szerda délutánom és a csütörtök délelőttöm, fél délutánom, mire rendbe sikerült vágnom a kertet... tanulság: nem lehet egy hétnél tovább magára hagyni az udvart...

Innen indultam:

2013. április 22-én kezdem el írni a bejegyzést, és nem tudom, mikor lesz vége... mint ahogy azt sem, hogy meddig leszünk lent... szóval, ez majd időközben alakul...

Pénteken jöttünk le a házba, én azzal a szándékkal, hogy haza se megyek, mert annyira ígérik a jó időt, hogy majd most aztán minden létező dolgott bepótolok, ami elmaradt. Aztán úgy alakult, hogy az aznapi születésnapomra kaptam egy koncertjegyet, ami miatt minimum csütörtökig maradnunk "kell"... :) soha rosszabb szülinapot!

Szombaton igaz pihenős napot tartottunk, élveztem a napot, be sem mentem egész nap... folyománya: minimum másodfokú égési sérülések elszenvedése... ki a frász gondolta, hogy április közepén és szarrá lehet égni???!!! Ami viszont szívderítő, hogy kivételesen a felesleges csíkok elmaradtak, ugyanis igazi napozást rendeztem fürdőruhában, nem pedig a szokásos póló/trikó-rövid nadrág vonalak mentén sikerült produkálni a színváltozást...

Az egyetlen munka, amit elvégeztünk, az egy szép régi szék átkárpitozása. Életünk első munkája volt, tehát úgy tessék nézni, nekünk mindenesetre nagyon tetszik...

Azt nem állíthatom, hogy dőzsölök a szabadidőben, a megváltozott helyzetemnek köszönhetően, de tény, hogy az év végi nagy hajtás után, most valahogy mégis több időm van arra, hogy gondolkodjak, keressem az utam. Vagy például azon törjem az eszem, hogy hogyan lehet kevés pénzből, de sok ötletből építeni, szépíteni a házat, ellátni a háztartást. Na, nem kell aggódni, nem fogunk átváltani életmód tanácsadó bloggá, de lehet, hogy több DIY projektet láttok majd.

Hosszú idő után végre ismét van időm vaterázni, így már is sikerült egy szuper kis hintaszékre szert tennünk 1.500 Ft-ért. Az átvételt, a szállítást unokatesómék intézték, akiknek itt is köszönjük, így összesen 3.500 Ft-ból hozzánk is került a szék.

Erre volt most a legnagyobb szükségem. 18-án leköltöztem Óbányára. Elvileg már 17-én le szerettem volna, de persze a fél országot körbejáró körútat kellett szerveznem az egyik ügyfelem miatt. Vagy volt ügyfelem, vagy nem is tudom... Mert hogy tizenötödikétől hivatalosan is álláskeresővé váltam, ha valaki tud valamit, ne habozzon! Ha viszont már így alakult, gyorsan útba ejtettük az IKEA-t is... Ennek eredményeként végre van egy szekrényem, amibe majd egyszer a sütő kerül, de addig, míg kedden el nem hozzuk a tálaló alját, ez az egyetlen pakolós helyem. Ami a lent töltött egy hét alatt még változott, az az, hogy végre a konyhapult alá megvarrtam a függönyöket, így most más nagyon rendezett képet mutat a konyha, főleg, hogy egy szuper szőnyeget is kapott. Képek nem készültek, de majd legközelebb megmutatjuk ezt is.

99,5%-ban elkészült a ház vakolása. Kétszáz négyzetméter rabichálózása és vakolása után el kellett menni Szekszárdra újabb húsz négyzetmétert venni. Majd amikor az is felkerült, kiderült, pont egy négyzetméter hiányzik!

Öröm az ürömben, hogy kőművesünk olyan népszerű lett a faluban, hogy minden szomszéd vele akar dolgoztatni. Ez annyit jelent, hogy még tavasszal is Óbányán lesz munkája, nem eresztjük...  úgyhogy napokon belül az az egy négyzetméter is be lesz vakolva.