Szar az idő, más tölti ki az életünket, mostanában nem megyünk a házba, csak a kertet látjuk el... szombaton pl. villám gyorsan, mindössze 3 óra alatt... de ha nem megyünk le minden héten legalább füvet nyírni, akkor a következő alkalommal ugyanaz a munka nem 3 óra, hanem 13... volt fűnyírás bent és kint a patakparton, én pedig gazoltam, szüreteltem... mindez képekben...

A veteményes nem lesz olyan, mint tavaly volt... túl későn jött a jó idő, későn vetettem, most meg rengeteg az eső, úgyhogy jó sok a spanyol csiga is... míg tavaly békén hagyták a spenótot, idén zabálják, úgyhogy már előre féltem a mellette lévő szamócát... hagymám az lesz raklap szám (már ha nem rohad el), de a saláta, a répa ki sem jött... féltettem a retket, azok viszont óriásiak lettek... a palántákban nagyon bízom... a  paradicsomok már most egész szépek...

2013. április 22-én kezdem el írni a bejegyzést, és nem tudom, mikor lesz vége... mint ahogy azt sem, hogy meddig leszünk lent... szóval, ez majd időközben alakul...

Pénteken jöttünk le a házba, én azzal a szándékkal, hogy haza se megyek, mert annyira ígérik a jó időt, hogy majd most aztán minden létező dolgott bepótolok, ami elmaradt. Aztán úgy alakult, hogy az aznapi születésnapomra kaptam egy koncertjegyet, ami miatt minimum csütörtökig maradnunk "kell"... :) soha rosszabb szülinapot!

Szombaton igaz pihenős napot tartottunk, élveztem a napot, be sem mentem egész nap... folyománya: minimum másodfokú égési sérülések elszenvedése... ki a frász gondolta, hogy április közepén és szarrá lehet égni???!!! Ami viszont szívderítő, hogy kivételesen a felesleges csíkok elmaradtak, ugyanis igazi napozást rendeztem fürdőruhában, nem pedig a szokásos póló/trikó-rövid nadrág vonalak mentén sikerült produkálni a színváltozást...

Az egyetlen munka, amit elvégeztünk, az egy szép régi szék átkárpitozása. Életünk első munkája volt, tehát úgy tessék nézni, nekünk mindenesetre nagyon tetszik...

Az ünnep gyorsan eltelt, Annával szombaton húsvétoltunk, úgyhogy a továbbiak csendesen elmentek. Már csak azért is, mert Ákos végig dolgozott... Így aztán hétfő délután tudtunk csak lemenni a házba, viszont csak ma jöttünk haza... ÉS(!!!) végre dolgoztunk is! Úgyhogy rrrrrrrengeteg képpel készültünk!

Először is a házat tavaszi díszbe öltöztettem...

99,5%-ban elkészült a ház vakolása. Kétszáz négyzetméter rabichálózása és vakolása után el kellett menni Szekszárdra újabb húsz négyzetmétert venni. Majd amikor az is felkerült, kiderült, pont egy négyzetméter hiányzik!

Öröm az ürömben, hogy kőművesünk olyan népszerű lett a faluban, hogy minden szomszéd vele akar dolgoztatni. Ez annyit jelent, hogy még tavasszal is Óbányán lesz munkája, nem eresztjük...  úgyhogy napokon belül az az egy négyzetméter is be lesz vakolva.

Kedden sikeresen megérkezett a csempe, a porcelán mosogató tál(35 kg...) és a geotextília...Persze ezeket is a nagyfaluban kellett megvenni, mert 1. otthon nem lehet kapni, 2.itthon duplájába kerül...nem is értem!  Mindezekkel felpakolva megindultam Óbánya felé, sajnos csak egyedül... :(

Tessék-lássék, a metrócsempe:

Bazijó lesz ha felkerül!