Erre volt most a legnagyobb szükségem. 18-án leköltöztem Óbányára. Elvileg már 17-én le szerettem volna, de persze a fél országot körbejáró körútat kellett szerveznem az egyik ügyfelem miatt. Vagy volt ügyfelem, vagy nem is tudom... Mert hogy tizenötödikétől hivatalosan is álláskeresővé váltam, ha valaki tud valamit, ne habozzon! Ha viszont már így alakult, gyorsan útba ejtettük az IKEA-t is... Ennek eredményeként végre van egy szekrényem, amibe majd egyszer a sütő kerül, de addig, míg kedden el nem hozzuk a tálaló alját, ez az egyetlen pakolós helyem. Ami a lent töltött egy hét alatt még változott, az az, hogy végre a konyhapult alá megvarrtam a függönyöket, így most más nagyon rendezett képet mutat a konyha, főleg, hogy egy szuper szőnyeget is kapott. Képek nem készültek, de majd legközelebb megmutatjuk ezt is.

Mivel Ákos hétvégén dolgozott, így társaságot szerveztem magamnak, meghívtam pesti barátainkat a hosszú hétvégére. Nagyon készültem... frissen vasalt ágynemű, törölközők, mini csoki...

Az interneten található információk kicsit összezavartak bennünket, úgy készültünk, hogy szombaton lesz a Vendel-napi búcsú. Persze nem így volt, így Annáék hiába jöttek le.

De a sok hasznos falusi információ mellett, így most ennek a pontos rendjét is megtudtuk: Szent Vendel naphoz legközelebb eső vasárnap tartják a búcsút, a forduló szerdán van. Ha Vendel nap szerdára esik, akkor az előtte lévő vasárnap, ha már csütörtökre, akkor a következő vasárnap. Hát, így... jól belevéstük a kobakunkba, meg a blogba, hogy el ne felejtsük a jövő évig. Meg azt sem, hogy aznap délelőtt ne legyünk a házban... a vurstli ugyanis pont az ablakunk előtt vert tanyát idén is, és természetesen úgy, hogy az összes hangfalat a házra irányították.

Ami viszont mindig központi esemény, az a kakasverés...

A szabályok a következők. Az alapítvány javára adományozók vesznek részt a kakasverésen.

A varrt kaksfejet, ami paradicsomlével van megtöltve, leássák a földbe (régen ez élő kakassal ment, de erről korábban már írtam),

aztán jön a delikvens, akinek bekötik a szemét...

meg jól összezavarják...

és végül a bot lesúlyt.

Persze voltak érdeklődök, akiket a kakas jobban érdekelt, mint a hagyomány. :)

Az idei nyertes:

Az alkalom után közös kakaspörköltezésre került sor... mi ugyan csak elvitelre vittünk haza, de a fiúk bevallása szerint nagyon finom volt.

Az estéink csendesen teltek, beszélgetéssel, olvasással, utolsó este pedig még egy kis zsugázás is belefért...

Jókat főztünk, volt húsleves, bableves, póréhagyma krémleves, juhtúrós-spenótos lasagne, rakott krumpli, sült hús krumplival. De készítettünk padlizsánkrémet is a sparheltben. Igazi kincs ez a szerkezet...

Azért már látszik az ősz, néha tisztára olyan, mint Gyimesben...

A kiskutyák pedig teljes elégedettségükben szunyókáltak a ház különböző pontjain...

Ezentúl még rengeteg apróbb és nagyobb munkát végeztünk el, de ezeket majd képekkel illusztrálva mutatjuk meg!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.