A tavalyi évhez hasonlóan, idén sem hagyhattuk ki, hogy eltöltsünk egy pár napot Óbányán. Terveztünk munkát is, de igazán csak olyanokat, amik sok időt nem vesznek el. Ha csak magunk lettünk volna, biztosan sokkal többet dolgozunk, de pesti kutyás barátaink is Óbányára tervezték az idei nyaralást, így összehangoltuk az időpontokat, és mivel ők nemcsak a helyi nevezetességekre voltak kíváncsiak, terveztünk rövidebb kirándulásokat is a vidéken. Igaz, hogy töredékét sem sikerült bejárni a környéknek, de most ennyire maradt idő. Majd mikor a sajátunkban fogunk aludni, és nemcsak hét nappal gazdálkodunk, hanem akár egy egész hónappal, vagy az életünkkel, akkor majd minden ezirányú tervünket megvalósítjuk. Azért jutott kirándulás így is minden napra.

Régen jelentkeztünk, de az élet nem áll meg... bejegyzés folytatása

Nem tudom, mi okból (lenne ilyen méret korlát?), de nem engedte tovább tölteni a képeket az előző bejegyzéshez, úgyhogy itt folytatom...

2009. 06. 18. csütörtök

Olaszul tanulunk (inkább tanítanak) lassan 3 éve. Olaszország nagy szerelem, és minden, ami olasz, szintén. Ákoson és rajtam kívül legalább három személyről mondható el ugyanez. Ez a mi kis csapatunk. Minden hétfőn este hatkor tartjuk a szeánszunkat. Érdekes csapat vagyunk, nagy valószínűséggel sosem kerültünk volna semmilyen kapcsolatba egymással (teljesen különböző életet élünk, más életkorú, más problémákkal, más örömökkel élő emberek vagyunk), ha nincs ez a közös szenvedély. Mára összetartó, egymást amiben lehet, segítő baráti társasággá alakultunk.

2009. 06. 16. kedd

Előzetes érdeklődés után megtudtuk, hogy a kedd az a nap, mikor a polgármester úrat el lehet érni a településen hivatalos minőségében. Így egy gyors szekszárdi kertészeti árudai vásárlás után már mentünk is a kis falunkba, hogy még elcsíphessük.

Közel egy órás megbeszélés után sok mindent megtudtunk a településről, például hogy milyen belső szabályok vonatkoznak az itt élőkre. Ezekből azért akad néhány, hiszen mégiscsak egy nemzeti parkról beszélünk (zajrendelet, parkolási rend...)! Megtudtuk azt is, melyik problémával kihez kell fordulnunk, és mondhatom, igazán összetartó kis településnek néz ki innen kívülről.

A polgármesteri vizit után kis kertészkedést terveztem, illetve a budin terveztünk még némi alakítást. Igazán nem akartunk sokat tenni, csak egy kicsit érezni, hogy dolgozunk a MIÉNK-ért.