egy nagyon hirtelen ötlettől vezérelve... mert hát, úgy terveztük, hogy majd, egyszer... aztán tessék, jön a Brico Store, és keresztülhúzza a számításainkat... mert hogy ők kivonulnak, és akkor akcióznak... na, így tervezzen az ember!

A "kivonuló" akció első napján Ákos szabadnapos volt, hát, gondoltuk, remek alkalom lenne megvenni mondjuk a tetőszigetelést... mert hát, az fontos lenne, ugye... aztán odaértünk az üzlethez, és nem tértünk magunkhoz... konkrétan be sem engedtek már minket, annyian voltak bent, hogy kint várakoztatták a népet. Így különváltunk. Ákos bevette magát az építőanyagokhoz, én meg beálltam a sorba... Ákosnál jött először az eredmény... Szigetelés? Felejtsd el! Semmi! Na, erről ennyit, de most már bemegyünk, akármi lesz! Olyan 20-30 perc várakozás után (mialatt végignéztük, ahogy gyakorlatilag elhordják az áruház teljes készletét) sikerült bejutni... és tényleg... voltak komplett sorok, ahol SEMMI nem volt. De legalább a tolóajtó szerkezetet sikerült megvásárolni 40%-kal olcsóbban. Érdekes módon, az senkinek nem kellett...

Szintén a semmiből lett, de legalább olyan fontos szerepe van, mint a konyhának. Jó nagynak kellett lennie, fedettnek, hogy védjen esőtől, naptól, széltől. Pont olyannak, mint amilyen lett!

Jön a tavasz... de olyan lassan és olyan bolond, szeles napokkal, hogy az valami... de nincs mit tenni, haladni kell, majd ha már végleg átfagyott az ember, akkor iszkiri haza. Azért sikerült lepácolni a födémdeszkák harmadát, egy jó kis ablakkaparó pengével megkezdeni az ablakok tisztítását és kitűzni a leendő süllyesztett tűzrakót.Most már jöhetne az igazi jó idő...

Ami engem illet, néha úgy érzem magam, mint aki hullámvasúton ül. Az eredmények láttán nagyon feldobódok, viszont egyre türelmetlenebbül várom már a végét. Ez a két állapot változik bennem, ha lent vagyunk, az előbbi győz, ha itthonról szemlélem az eseményeket, akkor az utóbbi. Ugyanakkor ostorozom magam ezerrel, mert mégis mit képzeltem? Júniusban kezdődött a munka, most meg szeptembert írunk, közben meg még leállás is volt miattunk. Óriási eredmény, ahol tartunk, én meg pörgetem magam hülyeségeken... csacsi kis Bridget...

Pedig hát nincs okom panaszra, már vannak válaszfalaink, kéményeink, tulajdonképpen csak a bádogosra várunk, és végre cserepezhetnénk. Reméljük, most már a jövő héten ez is megtörténik...

A múltkori féltetőhöz képest (ami szerintem már kész volt), újabb meglepetés fogadott minket a mai napon. Tulajdonképpen tényleg kész a tető, mármint ami a famunkát illeti. A hétvégén ácsaink befejezték a páraáteresztő fólia (tyvek solid) felhelyezését, a tető lécezését és a szellőzőelemek felhelyezését , illetve a 4 nagy tetőablak is a helyére került. Persze még hiányoznak a kisebb tetőkibúvók, a cserepek a helyükről, a kémények még csak darabokban hevernek a ház mellett, és a bádogozás is hibádzik a helyéről, DE ha ránézek mégis késznek látom.

De beszéljenek a képek: