Bár még vannak gyenge pontjai a teleknek és a háznak, ami a biztonságot illeti, de most már zárhatóak a kapujaink. Na, nem ez volt a lényeg benne igaziból, hanem az, hogy végre kilinccsel lehessen közlekedni, de az egyik a másik nélkül nem ment...

Közben hétvégén Fickó meglátogatta a lányokat. Ő az a talált magyar vizsla fiú, akiről olvashattatok a blogon. Szerencsére, miután nálunk játszott a lányokkal, nem ment el a faluból (hiába, a szerelem...), így kóborlása végetért. Szomszédainknál szuper helye lett, ha pedig lent vagyunk, akkor jön át és együtt töltik a napot a csajokkal.

Rohannak a hetek, és látványosan még mindig nem haladtunk. Tulajdonképpen minden adott a kezdéshez, jogerős építési engedély a kezünkben, alap kitűzve, tereprendezés készen (értsd: járda feltörve, vízvezeték feltárva, az útból elvezetve). Az építkezést be is jelentettük a hatóságok felé, hivatalosan 2011. május 21-én megnyitottuk az építési naplót. Az alap kiásását a hétre terveztük, és most mégis tipogunk... Látva az előttünk álló igencsak esküvődús évet, ami viszi a megtakarításainkat, és gyakorlatilag minden második hétvégénket, újfent gondolkodóba estünk... és alkudozunk... A jelenleg esélyes verzió, hogy mégis vállalkozóval kezdjük meg a munkákat. A mostani gondolatmenet szerint aljzatbetonig ők csinálnának mindent, plusz a régi részen a nyílások bontása is az ő dolguk lenne. Csütörtökön még egy utolsó egyeztetés, és eldől a sorsunk... a felvonulástól számítva két héten belül kész az egész munka, vagy még szeptemberben is a drénezést szervezzük... szóval, szurkoljatok, hogy kapjunk egy szuper kis ajánlatot!

vagy legalábbis megpróbáljuk elnyomni egy igazán mutatós kis kavicsszegéllyel. Szerintünk nagyon jól néz ki, reméljük a funkcióját is ellátja majd hosszú távon.

Igen, igen! Ez már majdnem a vége… maga a kerítés tulajdonképpen készen van, mindenhol a szép új áll, még két dolog van hátra, valami szép, és mindenképpen természetbe olvadó zománcfestéket keresni a szomszéd felöli fémoszlopok lefestéséhez, illetve szintén ezen az oldalon a kerítés tövébe kavicságyat terveztem, hogy ne csapjon fel, és nőjön bele a gaz a kerítésbe. Meg hát sokat lendítene a fűnyírás sebességén is…

Nagyon komoly ütemtervet találtunk ki tegnap hazafelé a kocsiban. Húsvétot leszámítva minden hétvégére beterveztük azokat a munkákat, amiket még el kell végeznünk a kertben. És hogy miért a kertbe tervezzük a munkáinkat még mindig? Bizony, az engedélyünk még mindig várat magára! Utolsó határidőnek május 8-át adtuk a hatóságoknak, ugyanis addig tartanak ki a kerti munkálataink… Ez alatt meg kell érkezni az engedélynek, le kell telnie a fellebbezési időnek, és az építkezés megkezdése előtti bejelentési határidőnek. Ez annyit jelent, hogy ha a héten nem jön meg az engedély, akkor borul a mutatvány… Amíg ezek a körök viszont nem futnak le, még csak el sem kezdhetjük ásni az alapot! Tiszta agyrém…

Addig is itt vannak a hétvégi képek, köztük néhány tetszetős Sieberztől származó nárcisszal, aminek csodájára jár az egész falu. 

Ez a munka - csak úgy, mint idáig minden kerítés projekt - jelentős előkészítést igényelt. Ahhoz, hogy egyáltalán hozzáférjünk az oldalsó kerítéshez, a maradék fát is fel kellett dolgozni. Ez egy gyors ötlettől vezérelve szerdán meg is történt. Jó néhány köbméter fát mozgattunk meg, és hamarosan be is telik a közel 7 m3-es tároló... egy ideig nem kell azon gondolkodnunk, mivel fűtjük télen a házat.