2013. április 22-én kezdem el írni a bejegyzést, és nem tudom, mikor lesz vége... mint ahogy azt sem, hogy meddig leszünk lent... szóval, ez majd időközben alakul...

Pénteken jöttünk le a házba, én azzal a szándékkal, hogy haza se megyek, mert annyira ígérik a jó időt, hogy majd most aztán minden létező dolgott bepótolok, ami elmaradt. Aztán úgy alakult, hogy az aznapi születésnapomra kaptam egy koncertjegyet, ami miatt minimum csütörtökig maradnunk "kell"... :) soha rosszabb szülinapot!

Szombaton igaz pihenős napot tartottunk, élveztem a napot, be sem mentem egész nap... folyománya: minimum másodfokú égési sérülések elszenvedése... ki a frász gondolta, hogy április közepén és szarrá lehet égni???!!! Ami viszont szívderítő, hogy kivételesen a felesleges csíkok elmaradtak, ugyanis igazi napozást rendeztem fürdőruhában, nem pedig a szokásos póló/trikó-rövid nadrág vonalak mentén sikerült produkálni a színváltozást...

Az egyetlen munka, amit elvégeztünk, az egy szép régi szék átkárpitozása. Életünk első munkája volt, tehát úgy tessék nézni, nekünk mindenesetre nagyon tetszik...

(Szeretném felhívni a figyelmet a kárpitozott székkel szemben a fa székvázra... Múlt héten lomtalanítás volt otthon, ahol például ezt is sikerült megszereznünk :) )

További akcióként nekiugrottam a csipke lámpabúrának. Miért nem mondják sehol, hogy hetekig tart elkészíteni??? Mindegy, ezt most már akkor is megcsinálom, ha beleőszülök... szóval, itt a végeredmény, majd egyszer...

Vasárnap nagy élet volt a házban, barátosnémék is beugrottak útban a Mecsek nyugati része felé, és tesómék is eljöttek köszöntőbe... Ilyen szépségeket kaptam...

Ezeket pedig már a saját örömömre szedtem a kertben...

Közben készült egy finom halászlé és egy borzasztóan sós bableves (ezt azonban csak másnap fedeztük fel)

Anyu és Anna lent aludtak vasárnap este, úgyhogy volt estig udvaron szaladgálás, este és reggel is 47 plüss állat megsétáltatása, amire a fél falu összefutott, indiánosat játszottunk, és nagyon bulis mindenki együtt alszik feeling. Nem unatkoztunk, na!

(Reggeli ébredős vigyori... cuki, nem?!)

Kik élvezkedtek még? Naná, hogy a kiskutyák... egész nap megy a napozás, falusi kutyálkodás, este hullaként dőlnek ki...

...és hát a lényeg... ezért is maradtunk lent... Nem vagyok egy rajongó típus, bevallom, de a jót értékelem. Ákos már bonanzás korában is JÓ volt! Unokatesómék révén az Induljon a banzáj! bakeliten nevelkedtünk, onnan már egyenes út vezetett, hogy hallgattunk mindent, amit Kovács Ákos jegyez. Az egyik legnagyobb koncertélményem az volt, mikor pár éve a "gyár" családi napjára meghívták (azért a '99-es Szigetes Faithlesst még nem sikerült überelnie senkinek sem)... attól volt fantasztikus, hogy gyakorlatilag 100-an tomboltuk végig a koncertet a színpad előtt, mert mindenki más a sátorban ülve hallgatta azt... na, ennek megfelelően igazi örömzene lett, érzeték, nincs vesztenivalójuk, úgyhogy egy extra hosszú, fergeteges hangolatú koncert kerekedett. Közben becsúszott egy hatalmas zivatar, de nem mozdult senki, a buli a tetőfokára hágott... na, ilyen élmények után, csoda, ha NAGGGYON vártam a szerda estét?!

De hogy a helyszínnek is csináljunk egy kis reklámot (egyben szurkolunk, hogy jövőre is sikerüljön megszervezni), a pécsi börgyár területén rendezték meg a Pécsi Egyetemi Napokat, három év után újra. A lepukkant épületek ellenére, vagy pont azért, nagyon jó ötletekkel csinálták meg ezt a - látogatószám miatt - mininek nevezhető fesztivált. A programokon és a hangulaton ez egyáltalán nem látszott, mi jó szervezést tapasztaltunk.

Mindeközben vendégeink is voltak a házban, Ákos szülei laktak nálunk két napig :)

Sokat dolgoztunk a kerten is, a konyhakert gyarapodott 5-5 paradicsom és paprika palántával, brokkolival, kelbimbóval, karalábéval és káposztával. Na, ezeket nem vittem túlzásba, éppen csak 1-2 darabot vettem, hogy az aktuális húslevesbe legyen és pont. Társítottam őket védővirágokkal, locsoltam ezerrel, szóval rajtam nem fog múlni az idei termés! Még cukkinit, uborkát, valami tökfélét és padlizsánt szeretnék...

Sziklakert...

Fűszernövénykert...

Életem első muskátlija, hoppácska!

A kert sárga része...

És az első mulcsolás után a kertek (Dorka reggeli napozása, a fejrészen ő napozik, a hálózsák további részén én)

Ja, és kivágták a fiúk a tavaly majdnem kidőlt tiszafát, Bibi, a tujádé a terep, most már minden hely az övé!

Koncert és PEN képek forrása

További képek itt

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.