2013. április 22-én kezdem el írni a bejegyzést, és nem tudom, mikor lesz vége... mint ahogy azt sem, hogy meddig leszünk lent... szóval, ez majd időközben alakul...

Pénteken jöttünk le a házba, én azzal a szándékkal, hogy haza se megyek, mert annyira ígérik a jó időt, hogy majd most aztán minden létező dolgott bepótolok, ami elmaradt. Aztán úgy alakult, hogy az aznapi születésnapomra kaptam egy koncertjegyet, ami miatt minimum csütörtökig maradnunk "kell"... :) soha rosszabb szülinapot!

Szombaton igaz pihenős napot tartottunk, élveztem a napot, be sem mentem egész nap... folyománya: minimum másodfokú égési sérülések elszenvedése... ki a frász gondolta, hogy április közepén és szarrá lehet égni???!!! Ami viszont szívderítő, hogy kivételesen a felesleges csíkok elmaradtak, ugyanis igazi napozást rendeztem fürdőruhában, nem pedig a szokásos póló/trikó-rövid nadrág vonalak mentén sikerült produkálni a színváltozást...

Az egyetlen munka, amit elvégeztünk, az egy szép régi szék átkárpitozása. Életünk első munkája volt, tehát úgy tessék nézni, nekünk mindenesetre nagyon tetszik...

Már többször írtam itt a blogban, hogy Óbányán a lakóházak az utca jobb oldalán, míg a gazdasági épületek/zárt kertek a bal oldalon kaptak helyet. Így jutottunk mi egy bal oldali picike kis épülethez. Az előző tulajdonos a házat megtartotta, gyönyörűen felújította, de mivel a használat során nagynak ítéltetett, így eladó lett.

A házban két külön bejáratú apartman van, az utcafrontiban egy hálószoba egy fürdőszoba és egy konyha-étkező, míg a hátsóban egy hálószoba és fürdőszoba található. A telken termő gyümölcsfák, fatároló, pince is van, és egy igazán rendezett, de nem túl nagy udvar, így különösebb munkát nem igényel a karbantartása.

A szomszédokról: a szembeszomszédok nagyon jó fejek (ezek vagyunk mi :D), a jobb oldalon állandó lakosok vannak, egy fiatal pár, így mindig van felügyelet a ház fölött, a bal oldalon hasonló gyüttmentek, mint mi, jelenleg az a ház is eladó státuszban.