Még mindig arra buzdítok mindenkit, hogy csatlakozzon hozzánk a facebookon, ott naprakészek vagyunk, a blogon már kevésbé... De most talán ez is változik, ugyanis szupergyors internetünk lett a házban. Tudom, vicces... minek egy félkész házba internet? De a válasz egyszerű, nekem kell a munkámhoz. Most már minden adott ahhoz, hogy egész napokat, vagy akár többet is egyben lent tölthessünk. Reggel, este, pihenésképpen tudok tenni-venni a ház körül/a házon, egyébként pedig a munkámat is el tudom látni.Tiszta jó! Úgyhogy nagy fogadalmunk, hogy addig nem jövünk haza sosem, amíg nem készül el az aktuális blog bejegyzés. Ezt az élet milliószor fogja felülírni, de azért próbálkozunk.

De hogy a házról is írjak: a vakolás gőzerővel halad. Ez a legnehezebb pont idáig a házban... nem szeretnénk sima falakt, hanem olyant, mintha tapasztva lenne. Na, ez nem megy egyszerűen, mindenkinek más elképzelései vannak erről, így mi magunk sem tudunk dűlőre jutni. Nem baj, alakul ez, az emeleten próbameszelést csinálunk, hogy igaziból is lássuk, milyen lesz ez... szegény kőművesünk meg kikészül mellettünk szépen lassan...

Időközben megvolt a szokásos orfűi csajok bulija is, így sikerült felavatni a tűzrakót! Az pedig külön öröm, hogy a tavalyi lehetetlen állapotok miatt a tónál tartott ebéd, végre visszatért a régi székhelyére. A terasz szuperül funkcionált a 40 fokokban.

Nekünk mostanság lent a legtöbb munkát a veteményes adja. Folyamatosan van mit szüretelni (borsó, bab, uborka), szerdán pedig már a második körös telepítést csináltuk. Helycserés támadás, a saláta helyére bab, a spenót helyére borsó, a borsó helyére retek, a bab helyére pedig felesben saláta és spenót került. Babból, spenótból nem kell vásárolnunk idén, ez tuti, több  zacskó pihen mindegyikből a fagyasztóban, borsóból szükséges az utánpótlás. A répáink iszonyú finomak, az első adag uborka kint kovászolódik a teraszon, a bébi cékla savanyításra vár egy adag aprócska lilahagymával együtt. Mi kell még? Ja! A vöröshagymák! Kiszedtem őket szerdán, miután Péter-Pálkor eltiportam őket. Még nincs igazi vörös kérge, de nálunk gyorsan fogy a hagyma, nem lesz ideje megromlani.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.