Semmilyenben és mindenben. Nem szeretném, ha stílusok közé kellene szorítanom a ház bútorzatát, hangulatait. Szeretem a természetes anyagokat, színeket, a sok fát. Szeretem, ha élhetőek a terek, ha használhatóak a bútorok nem pedig dísznek állnak az adott térben. Szeretem a szép, igényes dolgokat, amikben sok a munka, ugyanakkor nem szeretem a túlzottan agyondíszített holmikat. Tisztaság, egyszerűség ezek a kulcsszavak.

A mi stílusunk a kicsit skandináv, kicsit country, kicsit mediterrán, de mindenképpen hagyományokra épülő, szerethető lakberendezési stílus.

Az alapok, amik előre adnak egy irányvonalat a ház hangulatához (alulról haladva a belső tereken):

Padlózat

Alsó szint:       Közlekedő – nappali – konyha: padlástégla

                      Fürdőszoba: betonba ágyazott folyami kavics

                      Nagy hálószoba: hajópadló

Padlástér:       Közlekedő – hálószobák: fehérre festett hajópadló

                      Fürdőszoba: járólap (fahatású)

Falak

Alsó szint:       Közlekedő – fürdőszoba – nagy hálószoba: fehérre meszelt fal

                      Nappali: a négy falból három csupasz kőfal, egy vakolt, meszelt.

                      Konyha: A négy falból egy csupasz kőfal, három vakolt, meszelt.

Padlástér:       Minden helyiségben: fehérre meszelt, vagy valami halvány szürke.

Plafon

Alsó szint:       Minden helységben: fagerendázat, hajópadló borítás.

Padlástér:        Minden helységben: fehérre festett lambéria.

Ezek alapján körvonalazódni látszik, hogy míg az alsó szint inkább rusztikusabb hatású lesz, addig a padlástérben a teljesen letisztult skandináv stílus fog érvényesülni. Ennek az az oka, hogy a padlástéren elég alacsony lesz a belmagasság, így muszáj optikailag valamivel növelni a teret (világos színek). Másrészt viszont felmerül a kérdés, hogy jó lesz-e az nekünk, ha fehér padlót rakunk a szobákba, minden kosz meglátszik rajta, összemászkálják, stb. A válaszom itt is elég egyértelmű: ezek a szobák a mostani állapotok szerint vendégszobáknak készülnek. Sokkal ritkábbak fogjuk őket használni, a kutyák biztosan nem fognak felmenni az emeletre, és még bútor sem igazán fog ide kerülni. Én csak galambdúc szobáknak hívom őket, ahol az ember egy fárasztó, túrázós nap után nagy lendülettel beleugrik az ágyba, és a meleg paplanokon kívül nincs is másra szükség.

A továbbiakban pedig lássuk a részleteket…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.