Kicsi házunk építésének finanszírozására összeszedve apait-anyait elballagtunk a bankba, hogy válság ide vagy oda, márpedig ezt mi most legalább szerkezetkész szintre akarjuk hozni, mit tudnak kínálni. Kínálat van, a feltételek is olyanok, amik a részünkről elfogadhatóak, így aztán elindítottuk a folyamatot. A hetek telnek, állandó vendégekké váltunk a bankfiókban, volt olyan nap, hogy háromszor kellett bemennem, hol ezért, hol azért. Konkrétan bele lehet őszülni egy ilyen eljárásba, és néha tényleg azt gondolom, hogy mi vagyunk a marhák, hogy egyáltalán belevágtunk ebbe az egészbe. De hát a cél szentesíti az eszközt, mondják, így egyelőre nyeljük a békát, de most már nagyon a határán vagyunk annak, hogy a) egy irgalmatlan nagy botrányt csapjunk, vagy b) agyvérzéssel elszállítsanak a mentők. Azt mondják a finishben vagyunk... elég hihetetlen és beleélni sem merem magam, de még bizakodok, hogy előbb-utóbb, ha nem is banki segítséggel, de készen lesz a kicsi ház...

Ennyi kis előjáték után pedig lássuk a konyha építésének részleteit...

Elkezdődött!

Vagy éppen azt is mondhatnánk folytatódik...Augusztus 1-én a megbeszéltek alapján megjelentek a munkások kis óbányai parcellánkon és nekiálltak a falak felhúzásának. Egyszóval zajlik az élet nálunk...ismét. Szeptember 15-re szól az ígéret és a szerződés is, hogy befejezik. Számításaink és terveink szerint addigra az új tető is felkerül. Már nagyon várjuk...akkor lehet igazán majd képünk arról milyen is lesz valójában a hacienda.