Dolgozunk, használjuk a házat, a kertet rendben tartjuk, de valahogy a kerti sufni mindig is fekete bárány volt...

A történet: Először a kerti budi készült el (mert ugye szükség az mindig van, volt, lesz), aminek nagyon örült mindenki, aztán gondoltuk egészítsük ki egyik oldalon, hogy a kivágott cseresznye és barackfák feldarabolva bekerülhessenek egy száraz helyre. Így is lett, fel is töltöttünk az újdonsült tárolót, használtuk illetve szárítottuk, tároltuk a faanyagot...Ezután megint gondoltunk egyet és a budi másik oldalán is meghosszabbítottuk az építményt, s ezzel nagyjából kialakult a mai helyzet.

A patakparttól indulva: zárható fáskamra, budi,és a régi fatárolóból lett szerszámos tároló, ahol azóta is káosz uralkodik, hiába teszünk rendet folyamatosan...

DSCF5289.JPG

Garhof 2013.09.04. 09:12

Új fejezet

Lehet, hogy többeteknek feltűnt az utóbbi idők nagy hallgatása, ha pedig született egy-egy poszt, az is elsősorban képes beszámoló lett. Nehezemre esett írni, eljátszani, hogy milyen szép, idilli a helyzet nálunk, így inkább az egyszerűbb utat választottam, hallgatni, csak a lényegre szorítkozni. Ne haragudjatok ezért!

Egy hónapok óta tartó nehéz időszak kellős közepében élünk. Most már külön. A tizenkét év, a számtalan közös cél és felejthetetlen emlék ellenére is ki kellett mondanunk, amit már nagyon régóta tudtunk. Nyilván megvisel a helyzet mindenkit, minket különösen, nehezen is megy az elszakadás, de most nincs más út.

A ház az elmúlt hónapokban elsősorban nekem jelentett menedéket, sokat voltam lent egyedül a kutyákkal, próbáltam számtalan verzióban elképzelni a folytatást, építeni magam lélekben, szívben. Sokszor sirattam el az eddigi életemet, a házat a lent tartózkodásaim alkalmával, bár igyekeztem mindig ott hagyni a „nyomomat” is valamilyen formában. Ha másért nem is, mert a munkaterápia jót tesz.

Mi lesz tovább? Nem tudom... egyelőre nagyon ködös és főleg kiszámíthatatlanul bizonytalan a jövő. Egy biztos, a legfontosabb feladat, újra megtalálni magunkat, felépíteni a saját, működő életünket. Most nem a házat építjük, de azért nem hagyjuk el! Fogtok olvasni még a házról, ott zajló munkákról, kirándulásokról, barátokról, családról és remélhetőleg boldogságról is. Megérdemli a ház is, mi is...

Köszönjük, hogy eddig velünk voltatok és reméljük a jövőben is követitek a ház körül zajló életet.

A házból erre a hétre megint csak a vasárnap-hétfő jut(ott)... mi pedig megint dolgoztunk. Pontosabban Ákos. Fűvet nyírt, megcsinálta a kaput hátul, így végre már nem a kerítésen keresztül kell bejárnunk. Én takarítottam és felolajoztam a padlástéglát a házban, meg apróbb munkákat végeztem a kertben.

Az első kép pediga múltkori pácolt ajtót ábrázolja egy igazi kis házőrző kutyával...

kép 081.jpg

1 komment

Címkék: kert óbánya

Vannak munkák, amikről tudjuk, hogy meg kell csinálni, mert megvan hozzá minden, de valahogy mégis tolódik, halasztódik... még azt sem mondhatjuk, hogy mert nincs rá idő, éppen csak mindig akad valami fontosabb. A terasz olajozását például már tavaly nyáron meg kellett volna csinálni, csakúgy, mint a bejárati ajtó pácolását. De végre most ezekre is sor került.

kép 068.jpg

De az apropó, amiért igaziból lementünk múlt vasárnap, az egy meghívás volt. Óbánya nyert egy TÁMOP pályázatot, melynek keretében két tréninget valósítanak meg. Az egyik egy Kreatív írás képzés, míg a másik egy Önismereti és kommunikációs tréning. Engem ez utóbbi érdekel(t), így ennek az ismertetőjére mentünk el. Már most nagyon várom augusztus 13-át, mikor kezdetét veszi az első négynapos kurzus, melyet majd utánkövetési alkalmak és jövő nyáron egy újabb tábor követ...

kép 029.jpg

Garhof 2013.07.22. 19:22

Kirándulások

Kicsit muszájból, kicsit a saját kedvemre indultam neki Óbányának a két kutyával 8-án hétfőn. Tudom, már megint el vagyok maradva, de hát ez van... Muszájból, mert az Ördögszekeres hétvége után vissza kellett vinnem Kisújbányára a kölcsönkapott ételes dobozt, amiben a maradék babgulyást hoztuk el, és a saját kedvemre, kedvünkre, mert minden napra beütemeztem a csajokkal egy kisebb-nagyobb túrát.Képek csak a kisújbányai túráról készültek, de azért volt még "halállejtős" túra, csak visszfelé, valamint közös kutyasétáltatás is.

kép 001.jpg